A Magyar Történelmi Társulat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei csoportja és a Nyíregyházi Egyetem Történettudományi és Filozófia Intézete közösen rendezte meg a Nők a kereszténységben című konferenciát 2017. április 20-án és 21-én. Az eseményt dr. habil. Zsoldos Ildikó tanszékvezető és dr. Kiss Ferenc, a Nyíregyházi Egyetem általános rektorhelyettese nyitották meg. A konferencia szervezői arra törekedtek, hogy minél több tudományágat bevonjanak. A teológia, a történelem- és társadalomtudományok mellett megjelenhettek a jogtudomány, a kriminológia, az irodalom, a muzeológia képviselői is. Az előadások rendkívül sok oldalról vizsgálták a nők szerepének, a nőkről alkotott képnek a változását a kereszténységen belül.

A plenáris előadást dr. Perintfalvi Rita, a Bécsi Egyetem teológusa tartotta Ahol a nőket kirekesztik, ott Istent értik félre – kereszténység a feminista teológia kritikájának tükrében címmel. Az előadó röviden bemutatta a feminista teológia gyökereit és definiálta a feminista teológiát, amely lehet a feminista módon való gondolkodás és feministává lett gondolkodók teológiája. Számos ága van ennek az irányzatnak, közös bennük a nők felszabadítása, a női jogok és az emberi jogok kérdése. A feminista teológiában is megtalálható a posztkolonianizmus, melynek szemléltetésére az előadó egy Desmond Tutu idézetet is hozott.

Az első napon tizenöt előadás hangzott el. Az előadók az ókeresztény szerzők nőkről vallott nézeteit ismertették. Az 1. és 5. század közötti gondolkodók munkáinak ismerete azért fontos, mert ezek nagy hatással voltak a középkorra. A középkorral foglalkozó előadások elsősorban a női szentek emlékezetével, valamint betekintést nyerhettünk a Přemysl-dinasztia női tagjainak kultuszápoló tevékenységeibe, melyek az udvari reprezentáció részét képezték.

Egy-egy előadás szólt a genfi és a debreceni konzisztóriumokról (egyházi és világi törvények, bűncselekmények, büntetések), egy harmadik témája az egykori nyíregyházi Kálvineum női tanárainak sorsa volt. Személyes sorsokon keresztül is bemutatták, hogy a 16. századi Franciaországban a kis Navarrai Királyság női uralkodója számára mit jelentett áttérni a reformált vallásra. Az ezeket követő előadás egy olyan náci feministát mutatott be, akinek munkássága a második világháború utáni időszakra esik. Ez a feminista elvetette a kereszténységet, s az ősi germán állapothoz szeretett volna visszatérni, ahol a nők és férfiak egyenjogúak voltak.

Egy szekció a különböző női szerepekkel és nőábrázolásokkal foglalkozott. Rendkívül érdekes volt a nő és férfi egyensúlyának változása a görögkatolikus egyház esküvői szertartásában. Az ezt követő előadások ikonográfiával (női szent „fő- és mellékszereplők”), drámával (Stuart Mária az olasz drámákban), Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendájával foglalkoztak. A nap utolsó előadója Krúdy metaforikus nőkoncepcióját mutatta be röviden.

A második nap első felében a különböző életpályák bemutatása mellett helyet kaptak iskola- és intézménytörténeti előadások. Mindezek mellett egy-egy előadó foglalkozott a protestáns női szerepekkel és a katolikus nőkérdéssel is a 19–20. század fordulójáról és a dualizmus időszakáról. A következő előadás a középkori és újkori Magyarországon élő árvák és özvegyek védelmét ismertette. Az előadó bemutatta a 12. századtól kezdődő magyar jogi környezet egészen Werbőczyig, mely magába foglalta a házasságot, az örökösödést és a gyámság intézményét is.

Az utolsó szekcióban helyet kapó előadások nem sorolhatók egy témakör köré. A szekció első előadója a századfordulós Magyarország református női teológusok munkáját mutatta be, a második előadás a brit–búr háború idején kialakult búr nőideál megszületéséről szólt. A totalitárius rendszerekhez két előadás kötődött. Az első a Tanácsköztársaság propagandájában kialakított nőképet mutatta be, a második egy idős asszony visszaemlékezése volt a vészkorszak idejéből arról, hogyan és milyen körülmények között bújtattak a ő szülei zsidókat. Ezt egy beszámoló követte a jelenkori oroszországi női kolostorok világáról, mely alapvetően a társadalmi lélektan felől közelített a témához. Az utolsó előadás pedig az elfeledett Árpád-házi Boldog Erzsébet emlékezetét mutatta be.

Összességében a két nap előadói számos tudományterületet képviseltek, és segítséget nyújtottak annak megértésében, hogy a nők a kereszténység történetében egy adott korszakban miért azt a szerepet töltötték be, s sikerült bemutatni a nőkről való gondolkozás történetét is. Intézményünket két előadó képviselte a konferencián. Nagy Dóra Bornemissza Anna református iskolákat támogató tevékenységét, Kujbusné Dr. Mecsei Éva egy evangélikus paplány életét mutatta be.

 

Szemán László