Tisztelt Ügyfelünk! Az oldalaink működtetéséhez sütiket használunk, további részletekért kérjük, olvassa el az Adatvédelmi tájékoztatónkat

Szabó László nagykállói nyugdíjas, lelkes kutatónk cikke, aki gyakori vendég a levéltári rendezvényeinken, több állományunkat gyarapító értékes térkép és könyv adományozója.

A térképről tudjuk, hogy elsődleges  feladata az adott területről különféle információkkal szolgálni. Ezentúl esztétikai élményt nyújt és gondolati kalandozásokra ad lehetőséget. A térkép éppen úgy mint a nemes bor, a korral nem veszít az értékéből, hanem egyre értékesebb lesz... Térinformatikai tartalma ugyan egy adott korhoz kötődik (nem elavul!), esztétikai értéke az idő múlásával csak érik, gondolati kalandozásokra pedig örökké alkalmas marad mind térben és időben.

Most egy elsősorban időbeli kalandozásra invitálom az olvasót, hiszen térben nap mint nap láthatjuk ezt a városrészt. Nyíregyháza részletes kataszteri felmérése - már viszonylag  fejlett műszeres technika lévén - a kiegyezés után megkezdődött. 1870-re már a helyszínrajzok elkészültek. Jellemzően a régi térképek készítésének alaposságára, a birtokvalósításokat befejeződően, az úgy nevezett „magánjogi érdekek fenntartásával”, csak 1895- en lettek véglegesítve, illetve forgalomba adva. Az itt mellékelt térkép Nyíregyháza K-i oldalát a Megyei Kórház (Erzsébet közkórház), Malomkert, Kállói út, Inczédy sor környékét mutatja be. Az olvasó ne lepődjön meg, hogy a térkép korban újabb és újabb átvezetéseket tartalmaz, hiszen ezeket  évtizedeken keresztül továbbvezették.

Jól megfigyelhetjük az első polgármester Inczédy György házát és kertjét, illetve ekkor már az örökös Marsalkó és Hibján családok tulajdonát. A terület korábban Schulek János evangélikus  plébánosé volt, illetve  az egyházé, mivel Ő csak illetményföldként használta azt, de sajátjaként adta el - nem kis gondot okozva ezzel az Inczédy családnak. Jól látható az1900-as évi kisajátítás, melynek következtében az orosi út  egyenesen mehetett ki az orosi országútra, valamint a későbbi házhelyosztás.

A keleti oldalon  is érvényesült a város elöljáróságának a korábbi rendelete, mely szerint  1806-tól kezdődően temetők, vásárterek csak a városi árkon kívül nyithatók. Így került megnyitásra az evangélikus temető is, mely később az  Erzsébet közkórháznak adott helyet.

1790-ven a város elöljárósága a szőlőtelepek létesítése (Borbánya, Kisteleki szőlő stb.) mellett 1792-ben határozatot hoz a város körülárkolására. Ároképítési lázban ég a város, hiszen a szőlőskerteket, majd az 1860-as években   az örökösföldeket is  körbeárkoltatta. Az elfogyóban lévő szállásföldek és a túlnépesedés megakadályozása miatt a városi árok elsősorban illetéktelen személyek beköltözése, behatolása valamint kóborló állatok kártétele ellen nyújtott védelmet. Az árkokon kapukat létesítettek, így Tokaji, Pazonyi, Fejértói és Kállai kapuról vannak feljegyzések. Hunek Emil Nyíregyháza és Szabolcs Vármegye Községei (1931) című könyvében említést tesz, hogy egykorú írások alapján rekonstruált térképekről tudjuk, hogy merre voltak ezek, de pontos helyük nem ismert. Ez a térkép azonban  egyértelműen ábrázolja a Kállai kapu helyét. Az, hogy csak erről a kapuról maradt eredeti térképi ábra valószínűsíti, hogy a vásár, a  legelők közelsége miatt még 19. század végén szükség volt rá. Feltételezhető, hogy valamilyen őr, vagy kapuszolgálat működött itt. Az árok földrészleten belül a tényleges  árkon (öles árok)  kívül a kitermelt földből épített sánc és a kerítés állhatott. A kapu szélessége a méretarányból eredően (1:2880) 7,2 méter volt.

A Kállói út jobboldalán  a kórház bejáratával szemben található a Róth malom. A malomnak a névadáson kívül,  csak egy hatalmas betonlap állít emléket, amely a kórházzal szemben lévő hat emeletes épület mögötti játszótér falából  emelkedik ki.

Szabó László

Képajánló

77_1_01_Palyaudvar_1931

Menü

Belépés

Az oldal üzemeltetője